Cered címere: kétszer homorú felső élű, álló, vörössel és kékkel vágott háromszög pajzs.
A vörös mezőben jobb haránt helyzetben ezüst ekevas, bal haránt helyzetben ezüst csoroszlya lebeg. A kék mezőben tölgyág látható hat zöldellő levéllel, és a levelek alatt három (egy jobbra, kettő balra forduló) aranyos makkal.
Cered egyszerű, ám rendkívül kifejező címere beszélő címernek (tessera loquens) tekinthető.

A kék mezőben megjelenő, arany makkokkal ékesített zöld tölgyfalomb a település természeti környezetére és egyben ősiségére hívja fel a figyelmet. Cered talán már a magyar honfoglalás előtt keletkezett településként a tölgy egy fajtájáról, a cserfáról (Quercus cerris) nyerte nevét.
A vörös mezőben lebegő ekealkatrészek (ekevas, csoroszlya) a település szorgos életet is meghatározó termelési tevékenységére mutatnak, egyben a falu egykori (1842) pecsétképét is felidézik.

Cered Nógrád megyei település. Oklevelek már a középkorban említik (Cheregh) a somoskői vár birtoktartozékai között (possessiones castri Sunuskew). Meghatározó etnikuma a palóc volt. Napjainkig számos birtokosa közül a Radvánszky-család tagjai tettek legtöbbet a falu felemelkedéséért.